Mint sörösdobozt, nyitottál egy Holdat,
áteshetne rajtunk, dülöngél, részeg,
vasgyári éjszakát, behorpasztottad
a kétszáz hektár vadon élő fémet.
Komoly beszélgetés, feltárt mellkasom
kátránypettyes és rózsaszín tapéta,
aludni kell, míg új testem megkapom,
szabadalmam van szívós nyersacélra.
Forró gőzt lehel a biztonságiőr,
visszaszilárdult fülkagylóim csálék,
mérföldnyi szögesdrót, szétfolyt meggylikőr
tócsája csillan, gólyalábas árnyék,

kérődző rozsda, falak mögé gyűrt seb,
madarak felfúvódnak és eltűnnek.