Bőröd műtéthez zsibbad, végigjárom
jégkockát szorító lábujjközökkel,
körmöm éle felszánt, falvakat telepít.
Ritkán lakott húsparcellákra lépek,
az utcakép elviselhet még pár térdnyomot,
lámpaoszlopok szőrként hullámzanak,
a kövek köldökpuhák, de rugalmasak is.
Belenyúlok a fantáziámba,
ujjam hegyéről barnás szöszöket
nem bírok levakarni, viszem tovább,
stigma nő a pamutbolyhaidból.
Ördögszekérré göngyölt, csonk hajak,
a férfiköldök titkos, lezárt zóna,
zátony, sötét erdő, Bermuda-háromszög.
Huszonéve tévelygő lények jeleznek,
kihaltnak vélt állatfajok, bélbeszéd útján.
